Nyerhetünk 1 góllal vagy kikaphatunk 5-tel, az egészben az a lényeg hogy mindig a győzelemre kell törekedni, ha ez a mentalitás megvan, akkor nem kell félnünk senkitől sem. Prágában is egy góllal győztünk, a lényeg azon az 1 győzelmet érő gólon van. A focit gólra játsszák már az ősidők óta. De azért ennyire ne hanyagoljuk el a többi tényezőt sem!
Amikor megtudtam hogy a cseh válogatottal játszik barátságos meccset a válogatott, nem gondoltam volna hogy lehet sansza a mi fiainknak. A cseh játékosok mindenben sokkal erősebbek, nem hiába vannak ott az idei EB-n is. Játékosai a világ topligáiban fociznak, legtöbbjük a nemzetközi porondon is sokat letett az asztalra, na meg hát a válogatottban. Nem volt kérdéses hogy ki az esélyesebb, de ez most úgy látszik hogy megdőlt. Még ha mákkal is, de megvertük őket és ez a lényeg.
Lényeg, lehet hogy valakinek, nekem nem. Szeretem a válogatottat és szurkolok is nekik (magyarként természetesen), de azért így játszani! Győzelem a fontos? Igen? Kiszolgálták a szurkolókat? Nem! 21% labdabirtoklási arány kb. a labdakergetési szinten van. Gondolok itt a pontatlan passzokra és a könnyelműségekre. Tényleg barátságos meccs filingje volt már a csehek részéről is. Annyi a különbség, hogy ők ott vannak az EB-n, mi meg nem. És akkor itt én meg is állnék egy pillanatra. Mert ha ilyen győzelmek lennének, még ha csak szerencsén is múlanának, akkor mi is simán ott lehetnénk az EB-n.
De nem vagyunk, mert éles helyzetben mindig elcsúszunk. Így ebben a szezonban is maradnak a barátságos meccsek az Északi-sarki válogatottal meg a Féllábú Kalózok csapatával. Nem leszólni akarom a kisebb válogatottakat, hiszen még ellenük is volt pár húzós meccs. Az egész szálka azért van bennem, mert nem látom a válogatotton az akarást, hogy kijussunk egy rohadt világeseményre. Lehet jönni az Aranycsapattal, büszkék lehetünk rájuk, de régen volt. Nem lehet a múltból megélni, főleg nem 50 évvel később.
Hozni kell az eredményeket nincs mese, ezek a barátságos meccsek arra lennének jók, hogy felszívjuk magunkat (egészséges értelembe, nem elszállásról beszélek) és megmutatni a világnak, hogy lenne keresnivalónk a nagy tornán. De még magyarként is, ilyen kerettel? Szigorú vagyok? Lehetséges, de még életemben szeretnék megérni egy nagy tornát a magyarokkal, a hazámmal!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal