Kiestek az ír szurkolók, akik az idei EB egyik meglepetés szurkoló tábora. Nyugodtan lehet így őket nevezni, nem gondoltuk volna, hogy az ő hőskölteményeiről fog zengeni az egész világ.
Egy csupa szív szurkolótábort ismerhettünk meg az írekben, akik az idei tornán már nem fognak számunkra boldog pillanatokat okozni, mivel a csapatuk csúnyán leszerepelt a tornán, 3 vereséggel utazhattak vissza Írországba. Ha a csapatukat nem is, de a szurkolóikat tuti hogy visszasírjuk.
Az a jelenet, amikor a spanyolok 4:0-nál is kussolnak, az írek pedig szívből énekelnek, felemelő egy pillanat. Sok ember szemébe könnyeket csalhatott az említett eseménysor, az egész világon végigsöpört az ominózus meccsről készült videó. Tényleg egy szeretni való tábort ismerhettünk meg az írek személyében. A lelátón próbálták mindig a maximumot nyújtani, ez általában sikerült is nekik, napok alatt az ír szurkolók teljesítményéről cikkeztek a honlapok, médiák harsogták az ír szurkolók felvételeit, ahol ismert táborokat meghazudtoló teljesítménnyel buzdítják kedvenceiket.
Bár csapatuk elbukott, a szurkolók a mennybe mentek...
A fanatizmus, amit eddig nem ismertetek az ír szurkolók szemszögéből, ezen a tornán bontakozott ki. Megismerhettük őket, láttuk, hogy nem vetik meg az alkoholt, hogy tudnak kemények is lenni (horvát-lengyel-ír bunyó), de alapvetően egy békés tábor tárult a szemünk elé, akik a meccseken mindig megtöltötték a számukra kijelölt szektorokat. Hangulatukra nem lehetett panasz, számomra egy kellemes csalódás a hangorkán, amit tapasztaltam a videókon, felvételeken. Kicsit röstellem is, hogy eddig keveset tudtam az ír szurkolói kultúráról, mondhatjuk, olyan "brites" felfogásban éltem. De ez több annál...
Egyértelmű az írekhez írt dicshimnuszok, megérdemelték volna, hogy továbbra is színesítsék az EB helyszíneinek lelátóit, az unalmas spanyolokra (akik 4:0-ás vezetésnél nem szurkolnak), szerintem ezek után kevesen kíváncsiak. Egy üdítő tábort veszítettünk el, nem egy nagy csapatnak drukkolnak, de imádják a hazájukat és a válogatottjukat.
Egy üde színfoltot veszítettünk el
Reméljük a közeljövőben ismét megtapasztaljuk majd, hogy milyen az ír virtus és ismét a lelátós élményekről cikkezhetünk nektek!
Hatalmas RESPEKT nekik!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.