Ha már összeugrottunk a barátokkal egy laza estére, úgy gondoltuk, hogy EB döntőt is nézünk (már akinek kedve van hozzá), meg el is szórakozunk. Természetesen a hely és az időpont adva volt (külön asztal volt a számunkra foglalva este 8 órára), na meg alkohol is, ki-ki igénye szerint.

Tegnap este 20:00-ra gyűltünk össze a már lassan törzshelyünkké vált kocsma-vendéglőnkbe, hogy egy kicsit eliszogassunk, meg hát a társaság is az elmúlt hónapokban nem sokat mozgott együtt, szóval gondoltuk: egy kicsit összébb hozzuk a barátságunkat. Mire összejött a banda, addigra már jó volt a hangulat, mindenkinél volt egy pohár/korsó frissítő is, szóval a boldogságos korábbi időszakokat idézte az összejövetel kezdete (meg persze a folytatás is). Aki ismer minket az tudja rólunk, hogy alapvetően vicces, jókedvű társaság vagyunk, de ha arról van szó, akkor a komolyság kerül előtérbe. Ezen az estén mindegyikből kaphattunk egy kis ízelítőt.

Szóba került az idei EB (szokásosan), amire én folyamatosan csak sértő megjegyzéseket tettem (mit tegyek ha modern-futball ellenes vagyok?), a szurkolók (természetesen) és az elkövetkező napi programokról is ejtettünk pár szót. A beszélgetés kötetlenül zajlott, tényleg elég sok témát érintettünk, jó dolog a barátokkal való eszmecsere. Az italok is szépen fogytak, alig győztük a köröket rendezni. A meccs kezdése után embereink még szomjasabbak lettek, folyamatosan cserélődtek az üres poharak a teli poharakkal. Én nem sokat érzékeltem a meccsből (nem az alkohol hatása miatt), mondván: én nem fogok egyik csapatért sem szorítani, inkább elfordítottam a fejemet és a barátaimmal beszélgettem. A kocsma egyébként elég szépen megtelt, sokan választották esti programnak a döntő megnézését. Spanyol és olasz "szimpatizánsok", ahogy az illik(?), a spanyol góloknál tapsvihar, láthatóan nagyon élvezték a "cirkuszt".

Mi meg csak ittuk, ami a poharunkban volt, és közben folyamatosan ment az eszmecsere, a meccsre láthatóan nem sokunk volt kíváncsi, inkább a gondolatainkat osztottuk meg egymással. Én meg csak osztottam az észt a szurkolásról meg a mocskos modern fociról (:D), amit a többiek mosollyal és egyetértéssel nyugtáztak. Ha ebben a témában kell beszélni, akkor akár órákat is tudnék folyamatosan dumálni a szurkolói életről és mentalitásról. Ez az igazi vallás, nem a foci. Mondjuk foci és foci között is különbség van, gondoljunk csak egy baráti focira, vagy mondjuk egy zsíros, jól tejelő tornára (igen EB rád gondolok aktuálisan!).

Elszaladt az idő már lassan végéhez közeledett a meccs, és azon kaptam magamat, hogy kicsit megitasodtam, a vége fele szóba kerültek az angolok is (akikkel szimpatizálok válogatott szinten), amit egy újonnan megismert ismerőssel folytatott eszmecsere keretében elemezgettünk, ám abban egyetértettünk, hogy ez az angol válogatott játékos összhangban az egyik legpocsékabb együttes manapság, egyszerűen nincs meg a közös hang. Még egy kis pocskondiázás is belefért, ekkor már elég alpári stílusban adtam hangot a nézeteimnek (amúgy vicces volt), a többek ekkor már ráragadtak a képernyőre (némelyikük odajött a másik társaságunkhoz és velünk örültek az egymás fikázása miatt kialakult helyzetben). A 4. gól után aztán ismét tapsolt és újjongott a kocsma (mi kivételünkkel), ekkor már mindenki tudta, hogy ez az EB döntő egy lezárt ügy, az olaszok totális vereséget szenvedtek. A meccs végeztével aztán megittunk maradék italainkat, elköszöntünk az ismerősöktől és haza felé vettük az irányt.

Jó kis este volt, barátokkal, alkohollal! Még ilyet!